Hírek

Nyolc évtizeddel ezelőtt nyílt meg a Hullámfürdő

Úszás

2015. május 21.

A kor helyi szenzációjaként, nyolcvan évvel ezelőtt, a pünkösdi vasárnapon nyitották meg Pécsett, a Ráth utcában a Hullámfürdőt.

Nyolc évtizeddel ezelőtt nyílt meg a Hullámfürdő

Ami a ma napig látogatható, bár értelemszerűen 1935 júniusától az egység jelentős átalakításokon ment át. Az évforduló kapcsán érdemes egy kicsit a városi múltban kalandozni. Hiszen a hullámzás országosan is ritkaságnak számított, nagy vonzerőként emlegették az idegenforgalom szempontjából is. 

Pünkösdöt vándorünnepként is szokták emlegetni, miképpen a húsvétot szintén. Az előbbi az utóbbi után hét héttel következik, de nincsen állandó helye a naptárban. Annyi bizonyos, mindig vasárnapra, illetve hétfőre esik. Ennyit a vallásról, a kereszténységről, de csak dióhéjban. 

Ennek ismeretében kijelenthetjük, 1935. június 9-én, vásár napján nyitotta meg kapuit a pécsi Hullámfürdő. De már előtte, egy pénteki napon bemutatták az új létesítményt a sajtó munkatársainak. Arról a kor két fóruma, a Dunántúl, illetve a Pécsi Napló egyaránt beszámolt az érdeklődőknek. 

 

Ennek ellenére nem minden teljesen egyértelmű, bár talán ez is szép a történetben. Mert nehéz eldönteni, a második, netán a harmadik ilyen beruházásról beszélhetünk-e? Hiszen az első hullámzó gépészeti technikát a fővárosi Gellért szállóban vehette birtokába a közönség. A második a Csillaghegyre volt tervezve, ám egyes hírek szerint az nem készült el. Ezek után azt bátran kijelenthetjük, az első vidéki, ilyen jellegű gépészeti rendszer Pécsett valósult meg. Méghozzá a Ráth utcában, amit évtizedek óta a József Attila utca néven ismerhetünk. Ugyanott, ahol most az Abay Nemes Oszkár Sportuszoda, meg a Hullámfürdő is található, igaz, jelenleg máshol van a főbejárat, mint régen. 

Már az utcafronton is látszott a nagyszabású átalakítás. Az időszak elvárásainak megfelelően, a régi kapu helyén üzlethelyiségek fogadták a strandolni, fürdőzni vágyókat. A belépés után pedig gyönyörű angolparkot láthatott minden vendég. Összes szépsége ellenére, a fő szenzációt mégis az új hullámmedence jelentette. 

Mindenki elámult, midőn Littke Jenő nyugalmazott MÁV üzletigazgató jelet adott a rendszer beindítására. A részvénytársasági formában működő fürdő elnökének intését követően megkezdődött a hullámok gerjesztése. Az eszközök jól vizsgáztak, Kraszner Ferenc, budapesti gépészmérnök elgondolása tökéletesen működött. A szerkezeteket amúgy a pécsi Sopiana gépgyárban valósították meg. (Nem lehet tudni, helyileg pontosan hol, de vélhetően amai Nagy Lajoskirály úton állott üzemcsarnokok valamelyikében, aminek a helyén most egy nagy bevásárlóközpont található.)   

Magát a medencét Szabó Vilmos közreműködésével, Hoffman László műépítész tervezte. A kivitelezést Márovits és Ludwig végezte, a jelentések alapján művészi szinten. A vízellátást egy újonnan fúrt ártézi kútból biztosították. Annak hozama napi575 köbmétervolt. Az napi félmedencényi vízfrissítésre volt elégséges, emellett biztosította a heti teljes vízcserét is.

Maguk a hullámok kétméteresek voltak. Olyan élményt nyújtottak, mint a gyakran tajtékos Északi-tenger. Legalábbis a hirdetések ilyen módon szerették volna becsalogatni a vendégeket az élményfürdőbe. Igaz, ez utóbbi szót akkor még nem használták. 

A parton is akadt szórakozási lehetőség, étterem, bridzsszalon, élőzene várta a kikapcsolódni, úszni vágyókat. Mások mellett Skergula Ferenc, valamint Radics Béla cigányzenekara húzta a fülbemászó dallamokat azok számára, akik kinn voltak a vízből.

 

 Pucz Péter

MEGOSZTÁS
HOZZÁSZÓLÁS
Legfrissebb
Atlétika 2018. július 17.

Nyaralás alatt sem pihen

Úszás 2018. július 17.

Risztov Éva motiválta az úszókat

Atlétika 2018. július 11.

Európa legjobbjai között Kárpáti Enikő