Hirdetés - Generali

Dunai Antal

LONDON 2012

Először is nem Dunaiként, másodsorban meg különösen nem római II-ként született meg Dujmov Antal, 1943. március 21-én, a Bács-Kiskun megyei Garán. Az elmúlt évszázad ötvenes éveinek végén, illetve a hatvanas évtized elején volt egy „erőszakos” névmagyarosítási mozgalom a sportban, hát felvette a Dunai nevet. Lévén pedig, hogy a bátyja, János, a szintén kiváló labdarúgó sorrendben az elsőnek számított, hát a fiatalabbiknak a kettő, leírva a II jutott osztályrészül.

A támadó a Bácskában kezdett játszani, az akkori NB III-ban. De hamar kiderült, nem ott van a helye. Követte fivérét az élvonalba a Pécsi Dózsához, ahol gólveszélyessége miatt hamar a közönség kedvencévé vált. Gyorsan felfigyeltek rá a válogatott összeállítói is. Mivel azonban abban az időszakban külön volt a felnőtt-, illetve az olimpiai válogatott, hát először az ötkarikás együttesbe hívta meg dr. Lakat Károly mesteredző.

Aki el is vitte magával a Japánban, 1964-ben megrendezett olimpiai játékokra. De furcsa, ma már nehezen megmagyarázható okokból végül nem nevezték be a hivatalos tornára. Csak afféle biztonsági tartalék volt, aki közelről látta a többiek sikerét. Így nem lehetett elsőre bajnok.

Aztán 1965-ben a pécsi klub testvéregyesületéhez, Újpestre hívták Dunait, aki el is fogadta az invitálást. A Megyeri úton bontakozott ki igazán a pályafutása, hiszen az 1968-ban, Mexikóban megrendezett nagy világeseményen már teljes jogú sportolóként lehetett jelen. Mivel pedig a magyar nemzeti csapat megvédte aranyérmét, hát Antal is bevonult a nagy bajnokok közé.

Ezzel azonban még nem szakadt vége a sorozatának, ugyanis 1972-ben, a Német Szövetségi Köztársaságban (NSZK) volt a nyári olimpia. Ahol Magyarország a döntőben ugyan alulmaradt Lengyelországgal szemben, de az ezüstérem azért még járt a fiúknak. Lényeges megjegyezni, ez idáig az utolsó medáliánk a sportágban.

De Dunai Antalnak még akadt egy nagy „dobása”. Hiszen 1993-ban kinevezték az olimpiai válogatott szakmai vezetőjének. Irányításával az együttes hosszú-hosszú kihagyás, 24 év után, 1996-ban újra eljutott a világ sportolóinak hatalmas seregszemléjére. Igaz, ott a csoportmeccseken három vereséggel búcsúztak, ám ennyi idő távlatából már azt az eredményt is másképpen látjuk. Főleg, mert Atlanta óta megint mindig nélkülünk rendezték meg a futballisták vetélkedését. Pedig, azóta már három újabb selejtezőt vívott meg Magyarország aktuális alakulata, de bukás lett a vége minden kísérletnek.

Ha most még hozzátesszük, hogy Dunai az 1972-es Európa-bajnokságon a 4. helyezett válogatott harcosa volt, akkor talán érzékelhető, mekkora játékost tisztelhetünk benne. De ha valakit még nem sikerült meggyőzni erről, úgy tegyük hozzá, egyszer Ezüstcipőt, egyszer Bronzcipőt érdemelt ki. Azt azok kapják, akik az európai bajnokságokban, hazájukban a legeredményesebbek. Ebben a kontinentális vetélkedésben a második, illetve a harmadik helyezés már a világszínvonalat jelentette a XX. évszázadban, ’69-ben is.

Még néhány magyar bajnoki cím, Magyar Kupa-siker azért mindenképpen érdemes az említésre, ha már az egykor volt Dujmovról esik szó, születésnapja alakalmából.

Megosztom:     |  
Hirdetés - Tent for rent