Hirdetés - Generali

Lovrics István

LONDON 2012

Lovrics nem kapott kosarat a kapitánytól

Szép példája a pécsi kosárlabdázás hosszú történetének, hogy már az 1948-ban, Londonban megrendezett olimpián a résztvevők között lehetett Lovrics István. A PVSK kosarasa nem is vallott szégyent, bár csapata csupán a 16. helyen végzett.

Az elmúlt évszázad első harmadában, 1927. július 6-án, Pécsett született Lovrics István kosárlabdázó. Vagyis élete során az utolsó, II. világháború előtti, 1936-os játékokat legfeljebb a rádión hallgathatta meg. Ám a világégés befejeztével, 21 évesen, vagyis kiváló életkorban utazhatott Nagy-Britanniába a XIV. játékokra.

2011-ben kissé hihetetlennek tűnik, hogy a magyar nemzeti együttes jogot szerzett a szereplésre, de a jelent most ne keverjük bele a dolgokba. Azonban egy megjegyzést talán megér a sportág férfi ága, amiben az 1968-as, Mexikóban tartott ötkarikás találkozón indult utoljára a gárda ebben a sportágban.

Az meg már tényleg szinte meseszerű, ha hozzátesszük, Lovricson kívül még két pécsi sportoló volt tagja a bővebb keretnek. Hiszen a felkészülés során lehetőséget kapott még a PVSK-ból ifjabb Goda Gyula, a PEAC-ból pedig idősebb Czéh László, akikről hiba lenne megfeledkezni. De végül a két előszűrőn átesett versenyző nem került be a legjobb 12 induló közé. Vagyis „kosarat” kaptak a válogató edzőtől, akit akkoriban nem feltétlenül szólítottak elegánsabban kapitánynak.

Visszatérve ’48-ra, Londonra, a legjobbjaink öt mérkőzést vívtak, ebből hármat nyertek meg. A pontok közül Lovrics összesen 32-őt vállalt el a 201-ből, ami nem kevés. Százalékban kifejezve, 15,9-es értéket mutatnak a számok.

 

Eredmények:

 

Brazília – Magyarország 45-41 (hosszabbítás után)

 

Magyarország – Olaszország 32-19

 

Magyarország – Kanada 37-36

 

Uruguay – Magyarország 49-31

 

Magyarország – Nagy-Britannia 60-23

 

Azért a végső sorrendről se feledkezzünk meg:

 

  1. Amerikai Egyesült Államok

 

  1. Franciaország

 

  1. Brazília

 

Ebből talán kiderülhet, nem lehetett annyira gyenge az alakulat, ha a borzérmessel szemben  nagy csatában, a rendes játékidőben a csoportmérkőzés során nem maradtak alul. A ráadás persze mást hozott, de ennyi „jár” mentségként a legényeknek.

Amúgy kalandos életútja volt Lovrics Istvánnak, hiszen 1949-ben külföldre távozott. Előbb a spanyolországi, pontosabban a katalán Barcelona városa volt az otthona. Azután, a feljegyzések szerint, 1967-ben már Kanadában élt, dolgozott. Ott is hunyt el, Torontóban, 1990. április 13-án, midőn még nem töltötte be a 63. életévét.

Pécs szerteágazó sportéletének mindenképen érdekes alakja volt Lovrics István. Követője egy ideig azonban bizonyosan nem lesz, ám mindez már a jelen gondja, aggálya.    


Megosztom:     |  
Hirdetés - Decathlon