Solymossy Egon

LONDON 2012

Solymossy, aki lemaradt Londonról

Nem volt egyszerű a sportolók élete az 1940-es években sem. Ha valaki nem állt be a sorba, nem teljesített bizonyos elvárásokat, annak komoly következményekkel kellett számolnia. Miként Solymossy Egonnak is, aki lemaradt Londonról.

A Miskolcon, 1922-ben született Solymossy Egon hosszú, eredményes, tartalmas életpálya után hunyt el. Ebből az útból igyekszünk most felvillantani néhány állomást. Egy elszalasztott olimpiát 1948-ból, meg egy részvételt az 1952-es, Helsinkiben megtartott ötkarikás játékokat sem feledve.

Diósgyőrben 1937-ben ismerkedett meg az atlétika alapjaival Solymossy Egon, akinek a nevét sajnálatos módon sokszor írtak le hibásan a különböző források, hiszen a megszólítás végén lévő kettő „s” és az „y” azért adott lehetőségeket a tévedésre is.

A vágtázó tehetségére hamar felfigyelt a híres edző, Verbőczi József Borsod-Abaúj-Zemplén megye legnagyobb városában, azonban amikor a szakember Pécsre, a Pécsi VSK-hoz került, elhívta Solymossyt Baranyába. Ekkor még csak 1946-ot mutattak a naptárak, ám a bajok gyökerei ide nyúltak vissza.

Az akkori központi sportvezetés nyíltan, illetve burkoltan, de nyomás akart gyakorolni Solymossyra, hogy igazoljon Budapestre. Erre azonban a futó nem volt hajlandó, ezért nem mehetett a II. világháború utáni első nyári olimpiára. Pedig a 4x400-as váltó kiváló időeredményeket ért el a Bánhalmi Ferenc, Szentgáli Lajos, Solymossy Egon, Karádi Péter összeállításban. 

Egy pillanatra elidőzve, a kor szellemét jellemezve kijelenthetjük, az atlétika irányítóit két dolog vezérelte. Egyrészt nem szerették, ha a válogatott sportolók állandóan úton voltak, mondjuk Pécs meg Budapest között. Azonban ennél komolyabb érdekeik is fűződtek az átigazoláshoz. Ugyanis mindannyian klubedzők is voltak, vagyis a leggyorsabbakat, legügyesebbeket szerették volna megszerezni önnön dicsőségükre is.

Ezután négy évvel, 1952-ben Solymossy Egon megismerkedhetett a sportolók nagy összejövetelének légkörével. Igaz, harmincévesen a sprinterek között már korosnak számított, de legalább elindulhatott. Méghozzá a 400 méteres síkfutásban egyéniben, ahol az előfutamból 49,2 másodperces idővel nem jutott tovább.

Váltóban a Bánhalmi, Szentgáli, Solymossy, Adamik Zoltán négyes 3 perc 13,8 másodperc alatt teljesítette az 1600 métert, ami jónak volt nevezhető, továbblépést jelenthetett volna a középfutamba. A versenybíróság azonban kizárta a magyar kvartettet a további küzdelmekből. Ezzel a malőrrel ért véget PVSK színeit is képviselő futó olimpiai karrierje.

Azért egy „dobása” még akadt Solymossynak, amikor az 1984-es, Los Angeles városában megtartott olimpiát politikai döntés miatt Magyarország bojkottálta, a sportember lépett egy merészet. Összecsomagolta korábbi bajnoki érmeit, más kitüntetéseit, és elküldte az állami sportvezetőknek, „ajándékba”. Mert Solymossy Egon számára az olimpia szent dolog volt élete utolsó pillanatáig.

 


Megosztom:     |  
Hirdetés - Tent for rent